Gyengénlátóknak
iskolalogó

Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnázium

9400 Sopron, Deák tér 51 • • 06-99/311-767 • 06-20/824-6050

Különös közzétételi lista

A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére.
A szülők tájékoztatására a közzétételi lista tartalmazza:

  1. a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és a Pedagógiai Programot,
  2. a felvételi tájékoztatót,
  3. a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,
  4. a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcímét és mértékét, továbbá tanévenként, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
  5. a fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb, vizsgálatok nyilvános megállapításait,
  6. az intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,
  7. a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
  8. a betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettségét és szakképzettségét,
  9. a betöltött munkakörök alapján a nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzettségét,
  10. az országos mérés-értékelés évenkénti eredményeit,
  11. a tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatokat,
  12. az érettségi vizsgák átlageredményeit évenként feltüntetve,
  13. a tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetőségét,
  14. a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályait,
  15. az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét,
  16. az iskolai osztályok számát és az egyes osztályokban a tanulók létszámát.

1. Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és a Pedagógiai Program

1. Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és a Pedagógiai Program

Az aktuális alapdokumentumaink.

Terjedelmük miatt az alábbi dokumentumok csak PDF formátumban érhető el. Megtekintésükhöz Adobe Acrobat Reader 4.0 vagy frissebb program szükséges. Ha nem rendelkezik ilyen programmal, akkor letöltheti az alábbi (külső) hivatkozásról: Adobe Acrobat Reader letöltőoldala.

2. Felvételi tájékoztató

A 2017/2018. tanévre meghirdetett tagozatok

Gimnázium

001

A rögzített telephelyi tanulmányi terület: 4 évfolyamos; „általános” kerettantervre épülő gimnázium.

Emelt szintű oktatás biológia, informatika, idegen nyelv (angol és német nyelv), magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem tantárgyból folyik.

A tanulmányi területen oktatott első idegen nyelv a német nyelv, a második idegen nyelv az angol vagy horvát nyelv.

A tanulmányi területre való felvételi kérelmek elbírálásakor az intézmény a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein kívül a helyben szervezett szóbeli vizsga eredményeit is figyelembe veszi.

Megjegyzés: A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók jelentkezése esetén a felvételhez szükséges, hogy a tanulók rendelkezzenek a szakértői bizottság csatolt, érvényes szakvéleményével.

Szakgimnázium

011

A rögzített telephelyi tanulmányi terület: 4 évfolyamos; szakgimnáziumi és szakképzési kerettanterve épülő egészségügyi ágazati szakgimnázium.

A tanulmányi területen oktatott első idegen nyelv az angol vagy a német nyelv.

Emelt szintű oktatás biológia, informatika, idegen nyelv (angol és német nyelv), magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem, illetve szakmai tantárgyakból folyik.

Megjegyzés: A szakgimnáziumban végzettek szakmai érettségi vizsgát tesznek, általános ápolási és egészségügyi asszisztens szakképesítést szereznek. Az oktatási rendszerben maradók a 13. évfolyam után gyakorló ápoló, a 14. évfolyamot követően ápoló, államilag elismert OKJ-s szakmát szerezhetnek.

A tanulmányi területre való felvételi kérelmek elbírálásakor az intézmény a tanulmányi eredményeken, továbbá a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményein kívül a helyben szervezett szóbeli vizsga eredményeit is figyelembe veszi. Az iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanuló vehető fel, aki megfelel az egészségügyi alkalmassági követelményeknek.

A középfokú iskolai felvételi eljárás rendje a 2016/2017. tanévben

Az intézmény felvételi vizsgát hirdet a gimnáziumi és az egészségügyi szakgimnáziumi képzés kilencedik évfolyamára. A felvételi kérelmek elbírálásánál a tanulmányi eredmények, a középfokú iskola kilencedik évfolyama számára központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredménye a döntő. A központilag szervezett írásbeli vizsgán az iskola előírja az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó intézmények számára összeállított, magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő feladatlapok megoldását.

A szóbeli vizsga kérdései a Nemzeti Alaptanterv általános iskolai követelményrendszerére épülnek, és olyan magyar nyelv és irodalmi, matematikai, hittani, illetve idegen nyelvi kérdések megválaszolását kérik a felvételizőtől, melyek a középiskolai tanulmányokhoz szükségesek. A szóbeli meghallgatás kiegészül még egy - a tanuló érdeklődési körét, személyiségét, kommunikációs képességét feltérképező - beszélgetéssel.

A felvételi pontszám kiszámítása:

Tanulmányi eredmény: a 7. év végi és 8. év félévi eredmények összege magyar nyelv és irodalom (a két osztályzat átlaga), történelem, matematika, egy idegen nyelv és egy szabadon választott tantárgyból 2-szer 25 pont; összesen 50 pont.

Írásbeli vizsga eredménye: magyar nyelvi és matematikai feladatlap pontszáma 2-szer 50 pont; összesen 100 pont.

Szóbeli vizsga eredménye: magyar nyelv és irodalmi, illetve matematikai kérdések 2-szer 10 pont; a tanuló hittani-, és idegennyelv-ismeretét, érdeklődési körét, személyiségét, kommunikációs képességét feltérképező beszélgetés során szerezhető 30 pont; összesen 50 pont.

A felvételi vizsgán szerezhető összpontszám 200 pont.

A rangsorolást az intézmény az összpontszám lapján végzi. Pontazonosság esetén a szóbeli vizsga eredménye a döntő. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül az iskola előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót.

A felvételi eljárásban való részvételhez a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló esetében szükséges a szakértői bizottság véleményének, valamint a speciális körülmények, illetve eszközök igénylésére vonatkozó szülői kérelmek csatolása a jelentkezési laphoz. A kérelmet az iskola igazgatója bírálja el, és döntéséről a tanulót írásban értesíti. Ez a döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire (pl. időhosszabbítás, segédeszköz használata, az értékelési rendszer egy része alóli felmentés stb.) vonatkozhat. Az intézmény felvételi eljárásában SNI és BTMN tanulók esetében speciális értékelési rendszert nem alkalmaz.

A felvételi eljárás menete

Határidők Feladatok
2016. 12. 09. A tanulók jelentkezése a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül az intézményben.
2017. 01. 21. Az általános felvételi eljárás kezdete.
2017. 01. 21., 10.00 Központi írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamra jelentkezők számára az intézményben.
2017. 01. 26., 14.00 Pótló központi írásbeli felvételi vizsga a kilencedik évfolyamra jelentkezők számára az iskolában.
2017. 02. 02. 8.00-16.00 A kiértékelt felvételi dolgozatok megtekintése.
2017. 02. 09. Az intézmény értesíti az írásbeli eredményéről a tanulókat.
2017. 02. 15. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat az iskolának, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Hivatalnak.
2017.03.02-04. A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében az iskolában.
2017. 03. 10. Az iskola nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzékét.
2017. 03. 16-17. A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.
2017. 04. 07. Az iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort megküldi a Hivatalnak.
2017. 04. 19. A Hivatal kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi az iskolának.
2017. 04. 26. Az iskola megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

2017. 05. 08-19.

A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást indíthat.
2017. 06. 01. A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.
2017. 06. 22–24. Beiratkozás az iskolába.

3. A beiratkozás időpontja, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

A 2016/2017. tanév rendjéről szóló rendelet a 2017/2018. tanévre történő beiratkozás időpontját 2017. június 22-24-ben határozza meg. A fenntartó által engedélyezett osztályok száma 9. évfolyamon három

4. A térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség jogcíme és mértéke

A térítési díj, tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség a Házirendben foglaltak szerint:

XV. A térítési díjak és tandíjak be- illetve visszafizetésének rendje

  1. Tandíjjal, térítési kötelezettséggel kapcsolatosan az iskola a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88-89.§ bekezdése és annak végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 33-37.§ alapján jár el.
  2. A térítési díjakat félévente vagy minden hónap 15. napjáig kell személyesen az iskola pénztárába befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett tandíjak, térítési díjak visszafizetéséről postai úton az igazgató gondoskodik, ha
  • a tanuló jogviszonya nem saját hibájából eredően szűnik meg,
  • tartósan három hónapot hiányzik, és a foglalkozásokon nem tud részt venni.
  1. A kollégiummal kapcsolatos teendőket a kollégium végzi.
  2. Étkezési díjakat a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig személyesen az iskolai pénztárba kell befizetni.

A térítési díj, tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint:

5.9. A tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje

(…)

Az éves költségvetési törvényben meghatározott tankönyvtámogatás és az intézmény anyagi lehetőségének figyelembevételével, a jogszabályban meghatározottak szerint az igazgató előterjesztése alapján a nevelőtestület dönt a diákokat megillető tankönyvtámogatás módjáról.

Az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott tankönyvtámogatás összege felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai könyvtár részére történő tankönyvrendelés teljesítésére. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

Az iskolaigazgató megbízásából tankönyvfelelős minden év június 10-éig köteles felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során az iskola tájékoztatja a szülőket arról, hogy a törvény szerint kik jogosultak normatív kedvezményre. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek

  • tartósan beteg,
  • a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,  értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
  • három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él,
  • nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult,
  • rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, vagy
  • a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül.

A tanuló az iskolától nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást nem kap. Különös mélténylást érdemlő esetben, írásbeli kérelemre az igazgató további támogatást adhat, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmény nyújtására. A támogatás feltételeiről, az igényjogosultság igazolásának formájáról és az igénylés elbírálásának elveiről az igazgató értesíti a kérelmezőt. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat:

  • a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (bérjegyzék, bankszámlakivonat, postai igazoló szelvény);
  • tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyosításáról szóló igazolás;
  • a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat;
  • a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő tanuló esetén a számára gyámhatósági határozat alapján gondozási helyet biztosító intézmény vezetője által kiállított igazolás.

(…)

Az ingyenesen kapott tankönyvek árát nem kell megfizetni, azok a szállítótól történő átvételt követően az iskolai könyvtár állományába kerülnek. A leltárba vett tankönyveket a könyvtáros az állományba vétel után, vagy más iskolából átvett tanuló esetén a beiratkozáskor névre szólóan, aláírás ellenében bocsájtja a tanulók rendelkezésére. A tanulók a tankönyveket a tanév végéig használhatják, és a tanév utolsó tanítási napjáig kötelesek eredeti állapotban a könyvtárba visszaszolgáltatni. Kivételt képeznek a munkatankönyvek (a jegyzetelés miatt), amit a diákok saját költségükön szereznek be.

Ha a könyvek nem kerülnek leadásra, vagy nem megfelelő állapotban kerülnek vissza a könyvtárba, a használatba vételt követő első tanév végén a tankönyv teljes árának 75%-át, második tanév végén annak 50%-át, a harmadik tanév végétől annak 25%-át a kedvezményezett tanuló szülője köteles megtéríteni. Különös méltánylást érdemlő esetben (például önhiba hiánya vagy vis maior esetén) az igazgató a kártérítési kötelezettséget írásbeli kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti. Kikerül a normatív tankönyvtámogatás rendszeréből az a tanuló, aki nem hozza vissza a könyveket, és árukat sem téríti meg. A diákok tanulói jogviszonyuk megszűnésekor, de legkésőbb az igazgató által meghatározott időpontig, kötelesek a kölcsönzött könyveket az iskolai könyvtárba visszajuttatni.

5.10. A munkaruha

Az ágazati szakképzésben résztvevő tanuló részére biztosított munkaruha kihordási ideje öt év, szakképzési évfolyamokra jelentkező tanulók részére biztosított munkaruha kihordási ideje három év. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.

A tanulói jogviszony megszűnésekor (iskolaváltás, kizárás; szakképzési évfolyamon a tanulmányok 13. vagy 14. évfolyamon történő befejezése esetén) a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja az iskolának. Amennyiben a tanuló a tanulmányok befejezése előtt szünteti meg tanulói jogviszonyát, és a munkaruhát nem szolgáltatja vissza az intézménynek, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A térítési díj a 9. évfolyam befejezése után a munkaruha értékének 75%-a, a 10. évfolyam lezárását követően 50 %-a, a 11./12. évfolyamot követően 25 %-a. A térítési díj az első szakképzési évfolyamot követően a munkaruha értékének 75%-a, a második évfolyam lezárását követően 50%-a. 

A munkavégzéshez szükséges, mindenkori szabványnak megfelelő (jelenleg EN 347-1), minősített lábbelit a szülő saját költségén szerzi be.

Az iskolai gyakorlatokon az intézmény biztosítja a tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket.

Az orvosi alkalmassági vizsgálatokhoz szükséges mintavételi eszközök költségeit az iskola vállalja.

A tanuló által harmadik személynek okozott kár megtérítésére, illetve a tanulót a gyakorlati képzés során ért károk (személyi sérülés, tárgyrongálás) fedezésére felelősségbiztosítást köt.

Gondatlan károkozás esetén az okozott kár 50 %-át, szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg lehet fizettetni a tanulóval.

5.11. A diákigazolvány

A diákigazolvány típusai: nappali, esti, levelező, távoktatásos és más sajátos diákigazolvány. Diákigazolványra jogosult az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló valamennyi diák jogviszonyának megszűnését követő október 31-éig, kivéve ha a nem tanköteles tanulónak félévkor megszűnik a tanulói jogviszonya.). Ebben az esetben a tanuló diákigazolványra az adott tanév március 31-ig jogosult.

A diákigazolvány igénylésére, annak feldolgozására, érvényesítésére, bevonásáraés díjára a 362/2011.(XII.30.) Kormányrendelet 1.§, 12.§ (3) bekezdés, illetve 30.§-40.§-ben szabályozott előírások irányadóak,az intézmény az ebben foglaltak szerint jár el.

Az igényelt állandó diákigazolvány kiadásáig a tanuló kérésére ideiglenes diákigazolványként szolgáló igazolást kell kiadni. Az igazolás kiadásának feltétele, hogy a tanuló az állandó diákigazolványt igényelje. Az igazolás a kiadástól számított hatvan napig érvényes.

6.2.3. Könyvtárhasználati szabályzat

6.2.3.1. A könyvtár használói köre

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, és egyéb dolgozói használhatják, akik a tanulói jogviszony, illetve munkaviszony létesítésével automatikusan tagjai az iskola könyvtárának és kötelezettséget vállalnak a könyvtári szabályok betartására.

Az iskolai könyvtárba a beiratkozás díjtalan. 

5. A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai

A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb, vizsgálatok nyilvános megállapításai

6. Az intézmény nyitva tartásának rendje, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai

A helyiség- és területhasználat szabályai a Házirendben foglaltak szerint:

VIII. A helyiség- és területhasználat szabályai

  1. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:
    • az iskola tulajdonának védelméért, állagának megőrzéséért,
    • az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért,
    • az energiával való takarékoskodásért,
    • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
  2. A diák joga, hogy – a következő feltételek mellett – igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, használja az iskola létesítményeit.

    A számítástechnika terem a torlódások megelőzése érdekében előzetes bejelentkezés alapján, az ajtóra kifüggesztett rend szerint áll rendelkezésre. A gépeket csak tanári felügyelet mellett lehet használni. Az iskolai internet a tanulók rendelkezésére áll, de e tekintetben is elsőbbséget élvez az oktatási tevékenység.

    A demonstrációs termek előzetes megbeszélést követően, kizárólag tanári felügyelet mellett használhatók.

    A könyvtár a beiratkozást követően a tanév elején meghatározott időközökben látogatható és használható. A könyvtárhasználat rendjét az iskola a honlapon teszi közzé, a nyitvatartási idő a könyvtár bejáratánál kerül kifüggesztésre. Könyvtári kölcsönzéskor a kölcsönző anyagi felelősséggel tarozik a kölcsönzött dokumentumokért.

    A tornaterem meghatározott rend szerint, csak tanári felügyelet mellett vehető igénybe.

  3. A szertárakat a munkaközösségek által kijelölt és az igazgató által megbízott tanárok kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról, felelős megőrzésükért, javaslatot tehet a fejlesztésükre.
  4. A tanuló felelős az órai munka során rábízott eszközök állapotának, működőképességének megóvásáért.
  5. A pedagógus által készített, iskolai tanórákra bevitt és általa használt pedagógiai eszközökre vonatkozó védő-óvó előírások megegyeznek az iskola egyéb eszközeire vonatkozó előírásokkal.
  6. Az osztálytermek délutáni foglalkozásokra, rendezvényekre - az igazgatóval való előzetes egyeztetés után – igénybe vehetők.
  7. Az iskolában, az iskola száz méteres körzetében és az iskolai rendezvényeken tilos a dohányzás, alkohol, kábítószer és egyéb pszichotróp anyagok birtoklása, fogyasztása és terjesztése. Tiltott továbbá az emberi életre vagy testi épségre veszélyt jelentő tárgyak behozatala.
  8. A tanításhoz, tanórai munkához nem tartozó felszerelést (pl. mobiltelefon, IPhone, táblagép, MP3-, MP4 lejátszó, nagy értékű ékszer, számottevő készpénz stb.) nem ajánlott az iskolába hozni. Ha ez mégis megtörténik, az őrizetlenül hagyott tárgyakért, értékekért az iskola nem vállal felelősséget.
  9. A talált tárgyakat a portán kell leadni, ezeket a tulajdonos megfelelő azonosítás után veheti át.
  10. A tantermekben tanítási órák alatt tilos a mobiltelefonok, IPhone, táblagép, MP3-, MP4 lejátszó használata. Diktafon csak indokolt esetben és engedéllyel használható.
  11. A középiskolai oktató-, nevelőmunkához nem szükséges a tanulók mobiltelefon használata, ezért iskolába hozásuk és használatuk nem indokolt. Az iskola területén a tanítás kezdetétől a tanítás végéig az órák alatt tilos a készülék bekapcsolása, használata (SMS küldése-fogadása is). A tanítási órák alatt csak kikapcsolt állapotban, az iskolatáskában szabad tartani. Amennyiben a mobiltelefont nem kapcsolták ki, és bármilyen módon zavarja a tanórát, az órát tartó tanár felszólítására a telefon gazdája köteles a készüléket – kikapcsolt állapotban – átadni számára. A készülék a tanítási órák után, az igazgatóhelyettesi irodában vehető át.
  12. Az iskola hétfőtől péntekig 7 órától 20 óráig áll a diákok rendelkezésére. Az iskola a pihenőnapokon és a tanítási szünetekben zárva van. A tanítási szünetekben érvényes nyitvatartási ügyeleti rendet minden alkalommal az igazgató határozza meg.
  13. 1.A testnevelés és szakmai gyakorlati óra alatt a tanulók ruháikat és egyéb használati tárgyaikat, felszerelésüket zárt öltözőben helyezhetik el. Az öltözőben hagyott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
  14. A kerékpárokat az udvari vagy az utcai tárolóban lezárva kell elhelyezni.
  15. Látogatók, szülők, vendégek, hivatalos személyek csak a portás előzetes bejelentésére adott igazgatói, igazgatóhelyettesi, gazdaságvezetői, tanári engedéllyel tartózkodhatnak az iskola épületében. Az előzőekben felsorolt vagy a létesítményt használó egyéb személyekre az intézmény területén ugyanazok a iskola biztonságos működését garantáló szabályok kötelezőek, mint az intézmény alkalmazottaira és tanulóira.

Az éves munkaterv letölthető PDF formátumban (mérete: 385,76 KiB).

7. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai

7. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai

8. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

tantárgy létszám végzettség szakképesítés
Magyar nyelv és irodalom 6 egyetem középiskolai tanár
Történelem 4 egyetem középiskolai tanár
1 főiskola  
Társadalomismeret 2 egyetem középiskolai tanár
Filozófia 1 egyetem középiskolai tanár
Német nyelv 5 egyetem középiskolai tanár
1 főiskola  
Angol nyelv 4 egyetem középiskolai tanár
1 főiskola  
Orosz nyelv 1 főiskola középiskolai tanár
Matematika 5 egyetem középiskolai tanár
Informatika 3 egyetem középiskolai tanár
1 főiskola  
Fizika 2 egyetem középiskolai tanár
Biológia 3 egyetem középiskolai tanár
Kémia 2 egyetem  
Földünk és környezetünk 2 egyetem középiskolai tanár
Ének - zene 1 főiskola  
Vízuális kultúra 1 főiskola  
Testnevelés és sport 3 egyetem középiskolai tanár
Gyógytestnevelés 1 egyetem középiskolai tanár
Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 egyetem középiskolai tanár
Egészségügyi szakoktató 5 főiskola szakoktató
Művészetek 2 főiskola  
Logopédus, gyógypedagógus 1 egyetem középiskolai tanár
1 főiskola  
Tánc- és dráma 1 főiskola  
Lelkész, hitoktató 4 egyetem középiskolai tanár

9. A nevelő és oktató munkát segítők számát, iskolai végzettségét és szakképzett

feladatkör

létszám iskolai végzettség szakképzettség
könyvtáros 1 főiskola könyvtáros-tanár
rendszergazda 1 egyetem okleveles középiskolai tanár
pedagógiai asszisztens 1 főiskola andragógia
iskolatitkár 1 szki. érettségi  

Funkcionális munkatárs:

feladatkör

létszám iskolai végzettség szakképzettség
gazdasági vezető 1 szki. érettségi mérlegképes könyvelő
menedzser asszisztens 1 egyetem közgazdász
1 főiskola számvitel, pénzügy
technikai segítő 1 közgazdasági érettségi  
karbantartó 1 szakmunkás bizonyítvány  

10. Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei

Matematika

év országos gimnázium szakközépiskola iskolai átlag
2015. 1645 1721 1647 1684
2014. 1631 1663 1654 1659
2013. 1640 1751 1616 1683
2012. 1632 1682 1663 1673
2011. 1635 1667 1677 1672

Szövegértés

év országos gimnázium szakközépiskola iskolai átlag
2015. 1601 1719 1667 1693
2014. 1597 1680 1625 1653
2013. 1620 1730 1682 1706
2012. 1603 1702 1667 1685
2011. 1620 1666 1654 1660

11. A tanulók le- és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok

Tanév Szeptember 1-jei létszám A tanév során beírt tanulók száma A tanév során kiírt tanulók száma Évismétlésre bukottak száma
2011/2012 337 18 14 4
2012/2013 336 17 11 3
2013/2014 343 10 21 10
2014/2015 324 9 13 2
2015/2016 322 15 16 3

12. Az érettségi vizsgák átlageredményei évenként feltüntetve

Rendes érettségi vizsgák eredményei 2015/2016. tanévben

Vizsgatárgya Vizsga szintje 12.a átlag 12.b átlag 12.c átlag összes átlag
Magyar nyelv és irodalom emelt 3,33 - - 3,33
közép 3,86 3,68 3,64 3,75
Történelem emelt - - - -
közép 3,77 3,36 3,36 3,54
Angol nyelv emelt 4,50 - - 4,50
közép 3,92 3,88 3,80 3,88
Német nyelv emelt - - - -
közép 4,05 3,47 3,75 3,79
Matematika emelt - - - -
közép 3,15 2,68 2,57 2,91
Fizika emelt 5,00 - - 5,00
közép - - - -
Rajz és vizuális kultúra közép - 3,67 4,33 4,00
Kémia közép - 2,00 4,00 3,00
Biológia emelt 5,00 3,00 - 4,33
közép 3,00 - 5,00 4,00
Földrajz emelt - - - -
közép - - 3,40 3,40
Ének-zene közép 4,00 - 4,00 4,00
Testnevelés emelt - - - -
közép 4,56 - - 4,56
Informatika emelt - - - -
közép 4,30 3,50 4,00 4,13
Kat-ref. hittan közép - 4,00 4,00 4,00
Egészségügyi alapismeretek emelt - 4,40 - 4,40
közép - 3,58 - 3,58
Mozgóképkultúra és médiaismeret közép 4,20 - 3,60 4,00
Összesen - emelt   4,46 3,70 - 4,08
Összesen - közép   3,88 3,38 3,80 3,69
Mindösszesen (emelt + közép)   4,05 3,43 3,80 3,82

13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége

A Pedagógiai Programban foglaltak szerint:

2.8. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások

Az iskola a tanulók tantervi anyagon túlmenő tudományos, technikai, vallási, művészeti, szakmai érdeklődésének kielégítésére, alkotó képességeik fejlesztésére és a rendszeres testedzés igényének felkeltésére egyéb foglalkozást szervez.

Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, sportkör, diákkör) megszervezése a tanév eleji igényfelmérés alapján történik. Az iskola a korábbi gyakorlatnak megfelelően énekkart, néptánc-, és színjátszó-kört, illetve kosár-, és röplabda sportkört hirdet az érdeklődő tanulóknak. Az év eleji felmérés során felmerülő egyéb igényeket az igazgató megvizsgálja, és a lehetőségek ismeretében támogatja vagy elutasítja. A csoportok indításának minimális létszáma öt fő.

Az iskolai költségvetésből működő egyéb foglalkozás tanárvezetőjét, a tagság véleményét figyelembe véve, az érdekelt tanár egyetértésével az igazgató bízza meg, aki folyamatos kapcsolatban áll a foglalkozást vezető pedagógussal. 

2.8.1. Szakkörök

A szakkörök létrehozását a Diákönkormányzat és a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató hagyja jóvá. Felügyeletükért és elszámolásukért az igazgató, működésükért pedig a munkaközösség-vezető felel. A szakköri órákat az éves munkaterv és az órarend rögzíti. 

2.8.1.1. Énekkar

A heti egy órában szervezett szakkör célja a zenei reprodukció, a közös éneklés élménye, megszerettetése.

Az ének-zenei nevelés elsődleges élményforrásai a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás.

Az énekórai műhelymunkát kórus (kamarakórus) egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal (pl. ünnepségen, hangversenyen, közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon).

A feldolgozott anyag egy része mindvégig a magyar népdal, a korálok és klasszikus zenei szemelvények, melyek kiegészülhetnek az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel is, elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amelyek műfaji határoktól függetlenül értelmezhetőek.

2.8.1.2. Néptánc-kör

A heti egy órás szakköri foglalkozások célja különböző táncstílusok és tánctípusok megismerése; a motívumok ritmikai, plasztikai pontosításán és finomításán keresztül újabb koreográfiák megtanulása és annak bemutatása iskolai alkalmakon és iskolán kívüli bemutatókon (versenyeken, fesztiválokon).

A tanulók a szakköri foglalkozásokon a táncok gyakorlása során élményeiket, tapasztalataikat, népzenei és néprajzi ismereteiket bővíthetik; tapasztalatokat szerezhetnek a Kárpát-medence néptánc kultúrájának egyedülálló gazdagságáról.

Megismerhetik, hogy a magyar táncfolklorisztika és a hagyományok újrateremtésének sajátos magyar modellje, a táncház-módszer a világon egyedülálló tudományos és kulturális jelenség, igazi hungarikum. Ugyanakkor éppen ezáltal válik természetessé a szomszéd vagy távolabbi népek hagyományainak tisztelete, tudatosul néphagyományunk és az európai műveltség évezredes egymásba fonódása.

A szakköri munka segítséget nyújthat a fiatal tanulóknak a közösségi élet szervezésében is.

A mozgás és tánc gyakorlása hatékonyan segíti a fiatal tanulókat abban, hogy jó tartású, biztos kiállású, magát kifejezni képes felnőtté váljon.

2.8.1.3. Színjátszó-kör

A színjátszó szakkör fő célja, hogy a tanulók tudatos színjátékosokká, felkészült nézőkké illetve „színházcsinálókká” váljanak. Egyrészt reflektálni tudjanak önmaguk és a csoportjuk színházi tevékenységére, másrészt a látott előadásokban felismerjék azokat a színházi összetevőket, amelyek a színházi élmény forrásai.

A szakköri foglalkozás bevezető szakaszában a színházi kifejezés sajátosságait, formanyelvének összetevőit elsősorban drámajátékos eszközök segítségével ismerhetik meg a tanulók. Azok a színházi műfajok állnak a középpontban, amelyek a korosztály által létrehozott színházi előadásokban leggyakrabban előfordulnak. Így a tanulók önmaguk, illetve kortársaik színházi tevékenységéből kiindulva vonhatnak le következtetéseket a színház természetéről, illetve a színpadi kifejezés legfőbb alkotórészeiről.

A heti rendszerességgel jelentkező gyakorlati foglalkozások alkalmával színházismeret mellett, a résztvevők megismerkednek a szakmai és mindennapos kommunikációval, amely elősegíti a fiatalok önértékelését, határozottságát, illetve tudatosan építi a gyermek általános műveltségét.

A csoportfoglalkozások nagy figyelmet fordítanak a zene, a tánc és az irodalom kapcsolatára. A szakkör tematika lehetőséget ad a tanuló zenei és tánc tudásának ötvözésére különböző előadói területeken. Mindezek mellett a csoport integrált foglalkozásokon vesz részt, ahol épek és sérültek együtt játszanak és fejlődnek. Az integráció segítségével növekszik a fiatalok empátiakészsége, kommunikációja, önismerete és szélesedik a világlátása.

A továbbképző szakaszban az élőben vagy felvételről megtekintett előadások teremthetnek alkalmat arra, hogy a foglalkozás egyfajta színházi szemlélet, illetve fogalomkészlet felépítéséhez segítse hozzá a tanulókat. Az órák középpontjában a továbbképző szakaszban egy–egy ifjúsági vagy felnőtt színházi előadás megtekintése áll. A megtekintett előadásokat mindig egészében, összhatásában próbáljuk megragadni, mert elsődleges célunk a színházi élmény elmélyítése. Ugyanakkor egy–egy részlet mélyrehatóbb vizsgálata megteremtheti annak a lehetőségét is, hogy fokozatosan felépüljön a tanulókban egyfajta színházi szemléletmód, illetve fogalomkészlet. 

2.8.2. Sportkörök

Az iskolai sportkör az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járul hozzá ahhoz, hogy a tanulók az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak.

A sportkör célja továbbá, hogy a diákok felismerjék a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit, kialakítsa a tanulókban az önállóan végzett mozgásos tevékenységre való igényt, motorikusan képzett, mozgásukban kulturált felnőtté váljanak, és megtanulják megbecsülni társaik teljesítményét.

Az iskolai sportkör tanórán kívüli tevékenységként működik, és a Diákönkormányzat javaslatára az iskolai házibajnokságokat is hirdethet.

A foglalkozások rendjét – az éves munkatervhez alkalmazkodva - tanulóközösségek kezdeményezésére az igazgató hagyja jóvá.

2.8.3. Öntevékeny diákkörök

A diákkörök diák-önkormányzati szervként működnek, önköltséges alapon, ill. társadalmi erőforrások bevonásával.

Jellemzőik:

  • programjukat maguk alakítják ki,
  • diákvezetőket maguk választják, a felnőtt patronálókat – iskolai dolgozót, vagy más iskolán kívüli, nagykorú személyt is felkérhetnek,
  • saját csoportnormákat írnak elő,
  • önállóan gazdálkodnak.

A körök létrehozását kezdeményezheti tanár és tanulóközösség. Működésüket a Diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató engedélyezi, tevékenységükért és elszámolásukért a diákmozgalmat segítő pedagógus felel. 

14. Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

A Pedagógiai Programban foglaltak szerint:

2.6. A tanuló értékelése és minősítése

Az ellenőrzés, értékelés, osztályozás a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet.          

Az objektív, igazságos értékelés - osztályozás előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénileg is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák, akár elismerő, akár elmarasztaló, legyen igazságos és a bizalomra építő.

Bármely tantárgy ellenőrzési - értékelési rendszerében a folyamatosság elengedhetetlen követelmény. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak. 

2.6.1. A tanulmányi munka értékelése

A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján tanítási órákon tanév közben érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell minősíteni. A szakmai elméleti tárgyak és szakmai gyakorlat esetében a tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell értékelni, de a szakmai gyakorlat értékelését szöveges minősítés is kísérheti.

A tanuló tudásának félévi és tanév végi minősítésénél, illetve évközi értékelésénél a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) osztályzatokat, illetve érdemjegyeket használjuk.

A pedagógusok által használt osztályzási mód (százalékos arány) témazáró dolgozat esetén:

tantárgy jeles közepes elégséges
ének-zene, magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret, rajz és vizuális kultúra, történelem   85% 70% 55% 40%
sajátos nevelési igényű osztályok esetén 80% 65% 50% 35%
szakmai elméleti tantárgyak 80% 60% 40% 35%
magyar (szövegértési feladatsorok értékelése) 80% 60% 40% 25%
kémia, matematika 85% 70% 50% 30%
fizika 83% 67% 50% 30%
biológia, földrajz, informatika 84% 68% 52% 36%
biológia, földrajz (sajátos nevelési igényű osztályok esetén) 83% 65% 48% 31%
idegen nyelv 9–11. évfolyam 90% 75% 60% 50%
12. évfolyam 86% 66% 56% 40%
egészségügyi szaknyelv (német) megfelelt: 50-100% nem felelt meg: 0-49%

A szakoktatók által használt osztályzási mód szakmai gyakorlati tárgyak esetén:

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

A tanuló feladatait hibátlanul végzi.

Szakmai érdeklődése, attitűdje és aktivitása kimagasló.

A tanuló képes ismereteinek gyakorlati alkalmazására, az elvárásoknak megfelelő ütemben és szinten. Rendelkezik az ápoló tanulótól elvárható magatartással.

A tanuló birtokában van az elméleti tudásnak és készségeknek, de munkavégzése bizonytalan, gyakran igényel segítséget. Fellépése határozatlan, feladatai elvégzéséhez állandó irányítást igényel.

A tanuló téves ismeretekkel rendelkezik, nem megfelelő szinten sajátította el a munkához szükséges készségeket.

A feladatok végrehajtása pontatlan, lassú. Folyamatos segítséget és irányítást igényel.

A tanuló munkája nem értékelhető, mert tevékenysége, magatartása, munkához való hozzáállása veszélyezteti a fejlődést, gyógyulást.

(A gyakorlat felfüggesztése, az oktató intézmény mielőbbi értesítése szükséges)

A tanulónak adott érdemjegy tárgyi tudást, készségszintet tükröz, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Ösztönözze a diákot további erőfeszítésre, ezért szükséges, hogy a szaktanár szóban is értékelje a teljesítményt.

A tanuló tantárgyi értékeléséről, félévi és év végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus dönt, de az osztályzatnak tükröznie kell a tanuló teljesítményét, és szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. Az ágazati képzésben, szakképzésben részt vevő tanuló teljesítményének értékelésekor figyelembe kell venni a szakmai gyakorlati képzést folytató szerv megbízottjának javaslatát.

A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről, magatartásának, szorgalmának évközi értékeléséről, félévi, illetve év végi minősítéséről a tanuló osztályát tanító tanárok közössége dönt. Az ágazati képzésben, szakképzésben részt vevő tanuló magasabb évfolyamba lépésének kérdésében figyelembe kell venni a szakmai gyakorlati képzést folytató szerv megbízottjának javaslatát. A tanulóknak a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - joguk van kérni, hogy független vizsgabizottság előtt javítóvizsgát tehessenek.

A tanuló az iskola igazgatójától bármelyik tantárgyból felmentést kaphat a tanítási órára járás alól az adott tantárgyra vonatkozóan, miután osztályozó vizsgán eleget tett a tantárgy éves követelményeinek.

A sajátos nevelésű igényű tanulók a tanuló állandó lakhelye szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által adott szakértői vélemény alapján a tanuló és szülője írásban kérheti az igazgatótól az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alóli felmentést. Az igazgató a kérelem és a szakvélemény alapján határozatot hoz a tanuló mentesítéséről. Ebben részletesen meghatározza, hogy mely tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesíti a tanulót, illetve, hogy a tanuló milyen formában teheti le az érettségi vizsgáját. A határozatról tájékoztatja a tanulót, a tanuló szüleit, osztályfőnökét és a határozattal érintett szaktanárokat. 

2.6.2. Az értékelés szabályozása

Félévenként legalább négy érdemjegy adása szükséges a félévi, illetve az év végi osztályzat megállapításához azzal a megszorítással, hogy a félévi, illetve az év végi zárás előtt egy hónappal legalább két érdemjegynek meg kell lennie az adott félévben. E szabályozás tekintetében kivételt képeznek a heti egy órában tanított tantárgyak. E tantárgyak esetén az érdemjegyek száma félévenként legalább kettő. Az osztálynaplóba legkésőbb a hónap 10. napjáig be kell vezetni minden, az előző hónapban szerzett érdemjegyet.

A pedagógus a témazáró dolgozatírás időpontját legalább egy héttel korábban közli a tanulókkal.

A diák joga, hogy dolgozatát annak beszedésétől számított tíz tanítási napon (magyar irodalom és történelem esetén tizenöt tanítási napon) belül kijavítva és értékelve megtekinthesse. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár tíz (tizenöt) napon belül nem javítja ki, a diák szabadon eldöntheti, hogy kéri-e a dolgozatra adott érdemjegyet vagy sem. A szülő joga, hogy a témazáró dolgozatot fogadóórákon tanulmányozza.

Az elégséges osztályzathoz félévkor az első félév, tanév végén az első-második félév során szerzett jegyek átlagának el kell érnie a 2,00 értéket. A szaktanár a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál 49 századig lefele kerekít, 5 tizedtől 74 századig a teljesítmény alapján mérlegel, 75 századtól a jobb osztályzatot adja.

A szaktanárok egyaránt alkalmazzák az írásbeli, szóbeli számonkérési formákat, gyűjtőmunkát adnak, házi dolgozatot készíttetnek. Írásbeli dolgozat formájában a szaktanár számon kérheti egy tanóra, vagy egy kisebb fejezetet anyagát, illetve írathat összefoglaló jellegű témazáró dolgozatot. A félévi és év végi osztályzat kialakításakor ezek az eredmények különböző súllyal kerülnek beszámításra. A témazáró dolgozatot kétszeres szorzóval, az írásbeli és szóbeli feleletet, dolgozatot, nagyobb terjedelmű házi dolgozatot egyszeres szorzóval, a gyűjtőmunkát, kisebb terjedelmű házi feladatot és dolgozatot, röpdolgozatot, órai munkát félszeres szorzóval számítja a szaktanár.

A szaktanárok a feladat kiadása előtt (esetleg már a tanév elején) közlik a diákokkal, hogy milyen súlyú számonkérési formát alkalmaznak.

Ha a tanuló nem írja meg a témazáró dolgozatoknak legalább a felét, akkor az adott tárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésőbb a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezlet előtti tanítási napon osztályozó vizsgán eleget tesz a tantárgy féléves, illetve éves követelményeinek. A szaktanárnak joga, de nem kötelessége az elmaradt témazáró dolgozatokat pótoltatni.

2.6.3. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása

Az írásbeli-szóbeli házi feladatok kijelölésénél a szaktanár szem előtt tartja az elsajátított ismereteket, az arra épülő tananyagrészeket és az egyéb tantárgyakhoz való kapcsolódási pontokat.

A házi feladat mennyisége és minősége az osztálytól vagy csoporttól függ, de a megoldása átlagosan nem igényelhet tantárgyanként fél óránál több időt. A feladatok kijelölésénél a pedagógus figyelembe veszi, hogy az egyes órák milyen időközönként kerülnek sorra a hét folyamán. A tanár a nagy terjedelmű házi dolgozat témáját és értékelési szempontjait egy héttel korábban közli a tanulókkal.

A számonkérések időzítését a szaktanárok összehangolják a tanulók egyenletes terhelésének biztosítása érdekében.

Hétvégére és tanítási szünetekre nem adható az átlagosnál nagyobb mennyiségű feladat. 

15. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje

A Pedagógiai Programban foglaltak szerint:

(…)

1.8.1.5. A különbözeti és osztályozó vizsgákra az iskola tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelöl ki a tanév megkezdésekor, de legalább a vizsgát megelőző három hónapon belül. A vizsgákra írásban kell jelentkezni különbözeti vizsga esetén a beiratkozáskor, osztályozó vizsga esetén legkésőbb a vizsga előtt egy hónappal. A vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatja az iskola a vizsgázót a vizsga követelményeiről és a vizsga időpontjáról.

(…)

1.8.1.11. A tanulmányok alatti vizsgán a tanulónak az adott tantárgy helyi tantervében meghatározott követelményeinek kell eleget tennie. A vizsgák részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészek) az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendeletben foglaltakhoz igazodva határozza meg az iskola. A tanulmányok alatti vizsga értékelése a tanév során alkalmazott értékelési szempontoknak megfelelően történik. A vizsgára történő jelentkezéskor az iskola a vizsgázót írásban tájékoztatja a vizsga követelményeiről.

A 2016/2017. tanév tervezett vizsgaidőpontjai:

2016. október 5. december 14.      
2017.     január 18. május 3. június 7.

16. Az iskolai osztályok száma és az egyes osztályokban a tanulók létszáma

2013/2014-es tanév, osztályok száma: 12
  a b c
9 36 33 19
10 35 31 16
11 36 32 19
12 37 34 15

összesen: 343 fő

2014/2015-ös tanév, osztályok száma: 12
  a b c
9 35 34 20
10 34 26 15
11 34 26 14
12 36 31 19

összesen: 324 fő

 

20015/2016-os tanév, osztályok száma: 12
  a b c
9 34 26 13
10 36 33 21
11 30 26 15
12 36 25 14

összesen: 309 fő

2016/2017-es tanév, osztályok száma: 12
  a b c
9 35 34 22
10 35 28 18
11 36 26 19
12 31 25 13

összesen: 322 fő