Erős vár a mi Istenünk!
Szeretettel köszöntöm az Olvasót a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház nevében. Iskolánk egyházi fenntartású intézmény, fontos tudatosítani, hogy ez mit is jelent.
Egyházi iskolának lenni sok mindent jelenhet: van, aki a vallásosságra teszi a hangsúlyt, más a gyülekezetei utánpótlás helyeként gondol az iskolára, másutt a tradíciók továbbadását vagy a szellemi igényességet tartják fontosnak. Mindegyik fontos célkitűzés.
A tény, hogy iskolánk az evangélikus egyház része, nem jelenti azt, hogy minden diák ide tartozna. Befogadjuk a más felekezetű, esetleg meg nem keresztelt fiatalokat is. Ebben a helyzetben mi úgy gondoljuk, a legfontosabb feladatunk annak az elfogadásnak és szeretetnek a tudatos tovább sugárzása, amit Jézustól kaptunk és tanultunk.
Nem kényszerítünk senkit felekezeti hitvallásra, de szeretnénk velük megízleltetni az elfogadottságnak, az isteni szeretetnek az ízét. Szeretnénk, ha a diákok a tanulmányaik mellett azt is megélnék, hogy tényleg erős vár az Isten. (Ne feledjük, a vár nem támad meg senki, de megvédi a benne élőket.)
Egyházi szempontból semmi mást nem kérünk diákjainktól, mint nyitottságot, kíváncsiságot, kérdéseket és a feleletre való éhséget. Erre szolgálnak a kötelező alkalmak: a hétkezdő áhítatok, a hittanórák, a félévenkénti csendesnapok, illetve lehetőségként a négyszemközti beszélgetések, a nyári táborok. Az az álmunk, hogy a diákok az iskola belső rendjének ezen alkalmait ne csak kényszerként éljék meg, hanem meglássák bennük a lehetőséget az Isten szeretetével való találkozásra.
